Büszke paripa. Erős és tüzes
Hajlonganak rajta, fejüket forgatva
A hűséggel töltött egyforma zsokék
Akik elhiszik még a megrendelt mesét
Hogy egy paci nem botlik meg soha
És a célfotót sem fedi el az út pora
Hát vágtatnak előre vakon és bátran
Hiszen a hajrá hatalmas úr
Ám ha a lovacska mégis felbukik
Akkor vele a többi is borul
Visszamászott a farkas az óceánba, meggondolta magát. Hiába lehetne fenevad, hiába fenne kardot, kaszát. Valami visszahívta őt, valami kín feszítette puszta szólongatta vagy üldözte kővár
Hallod a cinkét? Húzza zenédet, É-mollban szólhat mától az ének. Záporcsepp csókol alvó kanálist, bársonyát bontja a fűzfaág is. Hallod a cinkét? Élet e trilla,
(A meghasonlottság éneke, slóka-ritmusban) Zarathustra im-így szóla: tíz év hegyi magány után, feloldódott makacs csendem. A kopár hegytetők felől baljóslatú szelek keltek. Elhagytam megszokott hazám,
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
