Miért jó a magány, mert nincsenek szavak
Csak a csend ölel át, zavarni őt nem szabad
A dübörgő nappalok kopognak szüntelen
Ám a lélek zárva van, nem jut be senki sem
Nagy kincs a nyugalom, katonás rendet tart
És megálljt parancsol, ha érez egy kis bajt
Ez az út járható, akadály nincs sehol
Oly jó rajta ballagni, hiszen várnak még valahol