Sipos Sándor: BIOGRÁFIA

Sipos Sándor

Képzőművész, született: 1957 Székelykeresztúr, Románia – Erdély.

Életpálya

Több mint 25 éve Montrealban él, az anyanyelve mellett elsajátította időközben a francia és az angol nyelveket, mivel az otthonául választott város Montreal kétnyelvű város.

Tanulmányai:

1984 ben Egyetemi diplomát szerezett a Kolozsvári Képzőművészeti és design Egyetem, szobrászati és pedagógiai szakán, majd később Mesteri/Ma. szintű kurzusokat hallgatott az UQAM./ Université du Québec a Montrealon, Szociológia, Kortárs Videóművészet, Művészettörténet és más szakirányokban.

Tagságai:

Chac Canada.org – A kanadai magyar művészek társasága.,
BMC. Kolozsvár, Barabás Miklós Céh.,
MAMU Társaság, Budapest.,
MMG./Bp. Magyar Műhely Galéria.

Munkássága:

Közel 30 évre terjedő folyamatos alkotói tevékenysége van ,több montreali, torontói, budapesti, kolozsvári irodalmi/művészeti lap közölt munkáiból , rajzaiból mint a; – Matrix Literary Magazine, Montreal, – ViceVersa Literary Magazine, Montreal, – Guide Ressources Magazine, Montreal, – Clin d’oeil Magazine, Montreal, – Dires, Montreal,- Kaleidoszkóp / Toronto, – Boreal-Editeurs, Montreal., ww.barkaonline.hu, – www.helyorseg.ma, – Irodalmi jelen.hu, Panel Magazin Bp., kepiras.hu., lenolaj.hu, kultúra.hu, – Nyugat Plusz/Bp.,- Helikon / Kolozsvar, – Korunk Kolozsvar, – székelyfold.ro és még számos művészeti oldal.

Egyéni kiállításai mellett; (Montreal, Budapest, Szentendre, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Farkaslaka) számos csoportos tárlaton is részt vett munkáival; (Montreal ,Ottawa, Hamilton, Rivière des loups, USA., Budapest, Kolozsvár. ..).
Munkái megtalálhatók köz valamint magán gyűjteményekben is.

Idézetek Fülöp Máriától, a kiállítás megnyitó szövegének részleteiből:

“…Úgy tűnik nehéz, bizonytalan időket élünk (*háború Ukrajnában) az Antropocen korba léptünk, és a “Poszthumán” “mode de vie/life style” tendencia egyre inkább beszivárog életünkbe, a Virtualitás/Cyber dimenzió is egyre erősödik a “cancel culture” a “fake news” a “politically correct” *Woke attitude hatalmába keríti a kultúrát és a mindennapi élet területeit is. Erősen befolyásolja a művészi és szólás szabadságot, megkérdőjeleződik a művészet és a gondolatok szabadsága …merthogy a művészet elsődleges /primer ereje a szabadságban rejlik, egyik fő funkciója a szabad gondolkodás és reflektálás szabadsága …”

Mezei Ottó(1925-2004) budapesti művészettörténész méltató szavaival:

“Sipos Sándor grafikus- és festőművész utóbbi években készült munkáiból láthatunk összeállításunkban egy kisebb válogatásnyi anyagot, jobbára vegyes technikával készült lapokat.
Sipos Sándor 1957-ben született Marosvásárhelyen, művészeti tanulmányait Kolozsvárott végezte. A nyolcvanas évek elejétől rendszeresen szerepelt munkáival romániai csoportos kiállításokon, 1986-tól külföldön él, egy ideig Ausztriában dolgozott, majd Kanadába, Montrealba költözött, ahol jelenleg is él.
Rajzait, illusztrációit ottani lapok, kiadványok rendszeresen közlik. Az itt látható munkák egy része is eredetileg ezekben jelent meg, nem szövegképként, hanem a szöveget ellenpontozó, önálló, szabad grafikaként.
Sipos Sándor munkái általában ellenállnak bármiféle verbális, egyértelmű értelmezésnek, Umberto Eco hatvanas-hetvenes évekbeli divatos szóhasználatával élve „nyitott műveknek” nevezhetők. Mindazonáltal „nyitott” jellegük több olyan támpontot kínál, amelyeknek révén közelébe férkőzhetünk a technikailag, formai elemeit tekintve és – egyfajta értelmezhetőség kockázatát vállalva – a racionális-irracionális (köznapi-szakrális) merev ellentétet feloldó heterogén együttesnek. Voltaképpen egy sajátos, a tudat szintjére emelt „világérzés” spontán megnyilatkozásai, lenyomatai ezek a munkák. Együtt van jelen bennük, elfogultság nélkül, a mai: régi és legújabb kultúrákon, korokon, stíluselemeken, tudományos ismereteken, pszichológián, jelelméleten és természetesen irodalmon iskolázott művészember vizuális válasza annak a szociális miliőnek az ingereire, melyben él(ünk).
Lehetséges, hogy ezek a vizuális válaszok improvizatív jellegűek, pillanatnyinak tűnő reakció levezetései, lecsapódásai, de őszinteségükhöz, az átélés igazához – amennyiben ez művészi kritériumnak tekinthető – nem fér kétség.
Nem az a szokásos „művészi” megoldás foglalkoztatja Sipost, hogy stilárisan vagy technikailag homogén felületet hozzon létre, még csak az sem, hogy – ami ugyancsak szokatlannak tűnhet – a felületet különösebb műgonddal munkálja meg. Annak a nyughatatlan, zaklatott „életérzésnek”, amelyben él(ünk), a művészet, akár a klasszikus modern művészet hagyományos értelmezése és alkalmazhatósága visszatetszőnek, „nem megfelelőnek” tűnhet. Ebből következően mindenfajta képi és rajzi elem, legyen az akár fotó, akár stiláris motívum, akár figurális pecsétnyomat, aranyszínű háttér, érzékeny kézjegy és kezdetleges vonalvezetés – mind szimbolikus értelmet nyer, asszociációs mezőt nyit meg, mint ahogyan az életet, a szociális milliőt kulturális szférának tekintő, azt akként értelmező ember érzékeli-észleli a földi világ önmagán átszűrt jelenségeit.
Tehát egy – mondhatjuk így – „szimbolizált élet- és világérzés” vizuális megnyilatkozásai Sipos Sándor munkái, jelzésszerű közvetítései korunk, napjaink emberét egyidejűleg körülfogó, fenyegető, átalakító, sokkoló benyomás-együttesnek. ”

“Táguló virtuális világunk hálójában fennakadt és szövedékébe beépült ember életérzését vetíti elénk … M. McLuhan kanadai médiakutató és filozófus nagy hatással volt Sipos Sándor látásmódjának kialakulására, szerinte a média fejlődése időről időre átformálja az emberi kultúrát.”
“A könyv a szem kiterjesztése …a ruha az emberi bőr kiterjesztése …az elektromos áramkör a központi idegrendszer kiterjesztése…”.

Megfogalmazások:
*Ephemera

*Ephemera are transitory creations which are not meant to be retained or preserved. It’s etymological origins extends to Ancient Greece ,with the definition of the word being:”the minor transient (temporary)documents of everyday life”.
*Ephemera has seen academic interest as a beneficial prospect to humanities and for its own sake,illustrating or providing insight into diverse matters, such as those of a sociological,cultural,or anthropological background…

Az én értelmezésemben, meghatározásomban az *Ephemera: múlékony, pillanatszerű jelenségek megragadása, rögzítése (vizuális médiában). Felvillanás, pillanatnyiság, rezdülés, vizuális szösszenet… – Sipos Sándor

További bejegyzések