Egy fekete dobozban rejtőznek a sok színű figurák.
Kirakják őket végtelen sok mezőre, amiknek a számát se tudják.
Egy vagy közülük te is, csak éppen nem veszed észre.
Hiába dobod el a kockát, az is csak a játék része.
Kövesd a sárga köves utat az álmaidhoz,
De kívánj jó szerencsét másoknak is a meg nem oldott gondjaikhoz.
Egy küldetésed van, boldognak lenni az utolsó körig.
Célba érni úgy, hogy rózsa vagy, de nincs rajtad tövis.
Ott majd rá jössz, hogy várnak már sokan megkeseredve téged.
Ők azok, kik törött karddal harcoltak, mások eszközeként éltek.
Rajtuk nem segít, se furfang, se szerencse,
Be szomorú sors, ilyen a jószívűség terhe.
Tanoncaid, lásd utódaid, kik még a sárkányokkal harcolnak.
Hamarosan utol érnek, s veled együtt örök álmot nyugosznak.
Mondhatnám, hogy van varázslat, ami átírhat mindent,
De én is csak játékos vagyok, hiába játszom az Istent.