Rigó Tibor: Lehetett volna még

Lehetett volna talán
esősebb ez a tavasz
nem száradt volna
magjába
sem a vers sem a panasz
dorombolhatott volna
mint kényes macska
nyúlhatott volna el
a zsindelyen
folyt volna lefelé elmosva mindent
mi ma már
történelem
lehetett volna még zöldebb
a gyep a sáros cigánysori árkon
kártyán nyert malac is
hízhatott volna azon a nyáron
hogy beröfögje magát
kényesen a télbe
jaj csak ne lett volna
csorba
a böllér kése
és lehetett volna talán
fehérebb a karácsony
de sok eső volt azon a nyáron
elfogyott az ég csepegő leve
nem maradt sem hó sem malac
nem maradt semmi se
csupasz száraz tavaszi ágak
nyúlnak a semmibe
valamit markolnának
de nincs már semmije
hiába sírnak
Máriának
üres a tekintete
eshetett volna több eső
és lett volna zöldebb
a mező
csak a cigánynak nincs nincs semmije
magának keveri a kártyát
zsebében kés ám
nincs nyele
zsebében morzsa madárnak szórja
csak a cigánynak nincs
Istene
hiába sírt azon a nyáron
hívja majd Istent
a jövő nyáron
csak a cigánynak van még
hű hite.

Az ég oly közel
még sosem volt
hozzám
hogy tavaszi szelíd kékjében megmártsam
barázdált orcám
mindig csak a rögös utak kínáltak porral
eső vizétől ittam részegültem mindig
míg más oltotta szomját borral
én mindig kábultan hullottam
a tavasz gyermeteg fényébe
csodáltam szivárvány szín szárnyát
a megrepedt falakon
napozó légynek
lám ő repülni tud
én csak a porban járni
tavaszi fényben is
csak dideregve fázni.

Letépném rólad már
ezt a
megviselt kabátot
szétfoszló foltjaira
te hímeztél egykor színpompás virágot ám
fakók már színei
a tavalyi őszi esők mosták ilyenre
óh ha én lennék az
Isten
szerelmes égő tavaszt varázsolnák
fátyolos szemeidbe
lenne a két kérges tenyered
zöldellő búza föld és
felettük ősi őrtorony
két dús szemöldököd
oly sok minden lehetnél te
mondjuk akár a remény angyala
lehetnél akár egy örökké termő nagy ősi fa
az egyre elvesző bús erdeinknek
szent édesanyja
szülhetnél akár nagy hegyeket
dús vizű forrást fakaszthatnál alatta
lehetnél az éhes száj előtt
étellel megtelt csillogó vaskanál
örök éhségtől görcsölő gyomroknak
lázcsillapítója
most még nem vagy más
csak országok rongyos vándora
magad elől is elfutó
gyáva katona.

További bejegyzések