Éjszakákon át
vártam ítéletedre
hallgatsz, hallgatok
nem várt szélvihar
az őrültekházában
bál van hajnalig
falakon túlról
beúszik lassan a hold
eddig sem féltem
tenger, tengerár
egészen elragadva
nincs part, végtelen.
“megáldva és leköpve mindenütt” – Francois Villon: Ballada a senki fiáról Rád aggatják, és te magadra aggatod a címeket: munkatárs, apa, fiú, testvér, költő. A
Kicsim akár hiszed, akár nem, szó szerint azt hallottam, hogy van egy afrikai csigafajta, ami átrágja a betont is, állítólag az USA-ba is behurcolták már
színtelen aszott kezével fest szürkét és fehéret képmutató múlt határoz meg bús jelent s ringat mélykék álomba eltékozolt perceket özönvíz gyászos fátyolként takarja világ szennyét
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
