Petres Katalin: Téli pillanat

Dermedt dunna alatt a táj,

rajta hófehér hólepel

szikrázón telet muzsikál.

A kályha dalt duruzsol bent.

Éles kontúrozott ágak

eget szurkálnak kopaszon,

a didergő dértől fájnak

ujjaim, ahogy próbálom

a parázsnál melengetni,

dünnyögve fagyot feledni.