Hányszor a diadal
mámorában fürdött
pillanatnyi győztes?
Pilátus kezét mosta
boldogan, szakálla
lobogott az elégedett
farizeusok hadának.
Lapítottak a cinkosok.
Krisztus győzött mégis,
tisztult a tanítványok
lelke, küldetésükre
felkeltek, hitet hirdettek…
mint az átlőtt csontú eb, mint ki sem talált, összevissza istenek: dobálja magát a tenger. dühénél csak kínja nagyobb: az örök idővel volt ő viselős,
kilakoltatnák az elnyújtott csendek, csókod nélkül telt éjek, de velem hál, nálam ébred, fészket rakott bennem rég az Érzet. otthonát rejtelmes léte aranyfonállal körbeszőtte, hagyott
Nekiindulunk, körbejárjuk a mohás temetőt, talpunk alatt csigák roppannak, felriadnak halottaink, alufóliával takart fésűk zenélnek szomorkásan a megbomlott nyárban. Rendőrkutyák terelik helyes irányba az elkóborolt
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
