A kihalt vonatállomás negyedik vágányának sínpárján
keresztülrobajlanak az éjszakai tehervagonok.
Mindegyik kocsira brand new autómodellt erősítettek.
A karosszériák, mintha húsvét-szigeti kőarcok,
magukba rántják zakatoló látásom.
Dübörgőn kattogó káprázat végtelennek tetsző sora.
Majd alázuhan a néma sötét.
Hajnal hasad, vagy megtörik, borúlátásom küszködik, derűmmel. Hegyek ormát még láthatom, csupán álom e nyugalom, mezőkkel. Hol vagy vérem pezsdülése, akarnok újraalkotás erő? Patak frissítő
Évődő szemekkel rád tekint, tárt karjai el sem érnek, tovább néz, lángoló kezeit eléd tolja; nem érted üvöltő hangon leírt versemet.
Még egy utolsó dobás, biztatom magam, hallom, koppan a pohár, perdül a kocka. Szívem torkomban dobog, kezem ökölben; miközben fohászkodom, nézem bűvölten. Ereimben száguldó szenvedély
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
