Kócos a reggel,
pirulák, kávé,
tükörben arcod
valaki másé.
Blokkoló óra
kattog a fejben,
sírva fakadnál
itt rögtön helyben.
Csörren a mobil
főnököd keres,
mi a f…szt akar (?)
a szíved heves.
Mi lesz a cégnél(?)
itthon sincs nyugtod,
leadod érzed
végleg a kulcsod.
Állomás, peron,
még öt szál cigi,
jön már a buszod,
lesz rajta wi-fi.
Morajlás, zsivaj,
szétmegy a fejed,
lábadra lépnek,
foglalt a helyed.
Nyílik az ajtó,
talpad a földön,
talán, ha szaladsz,
átjutsz a zöldön.
Még el sem kezdted,
már ki vagy dőlve,
forog a világ
fejedben körbe.
Műszaknak vége,
tizenkét óra,
lesz-e még időd
valami jóra(?)
Hamburger, pizza,
nasi és kóla,
tévében gagyi,
agymosó spóra.
Fekete leves,
fehér az asztal,
holnap lesz péntek,
az sem vigasztal.
Kezdődik megint,
csörög a vekker,
chiped robotra
kódolva termel.
Szép ez a világ,
tepertél érte,
stáblista kérdés:
Ugye megérte?