Paudits Zoltán: TIZENEGY SORBAN

Földhöz ragadtunk,
cserben hagytuk
egyszer volt álmaink.
Még vonszoljuk
görnyedt szívünkben
a szivárvány kékjét,
de a többi színt
valahol félúton
elnyelte a kínzó
visszhang nélküliség
tátongó pokla.