A fákon az ősz ül,
sárgult magányban,
lenn avar zizzen
a hűvös éjszakában.
A tó tükrén köd lapul,
bújik észrevétlen,
figyeli a Holdat
vakító fehérben.
Az éj már lassan jár,
mankójára görnyed,
a nyár ezüst tükrei
darabokra törnek.
További bejegyzések
Szerkesztőségi hírek – 2025. november 30.
november 30, 2025
Debreczeny György: félreolvasások 3.
november 27, 2025
Fedél Nélkül – ahol a művészet otthont ad mindenkinek
november 20, 2025
HAMAROSAN NYOMDÁBAN A DUNAPART TÉLI PERIODIKÁJA
november 16, 2025