Paudits Zoltán: EGY KŐ HULLOTT A PORBA

Egy kő hullott a porba,
és rögtön nyoma veszett,
eső mosta ki végül,
mikor szívem könnyezett.

Egy kő hullott a porba,
most már kezemben tartom,
csillagok vésték bele
az arcodat, az arcom.