Ma megkezdődik a hosszú utazásom.
Csomagok nyomják csontos vállamat –
leteszem, felveszem, leteszem, felveszem –
lassan csak a pánt nyoma, mi a bőrömön marad.
Állomásfőnökök hajlonganak;
ha mind beszállunk, a csónakunk megdől.
Könyörgöm a bajuszos buszsofőrnek,
mentsen meg egy ismerős istentől.
Hét napon és hét éjjelen át zakatol velünk a csendes váró.
Valaki azt suttogja: ne félj, húgom!
Majd végre ránk esteledik és bemondja a hangos:
a következő megálló: nem tudom.

További bejegyzések
VI. Jobbágyi Kortárs Művészeti Fesztivál
február 10, 2025
Az ePUB VERSESKÖTET ALKOTÓI NÉVSORA
február 5, 2025
Az ePUB VERSESKÖTET PÁLYÁZAT LEZÁRÁSA
február 2, 2025
FEBRUÁRI PÁLYÁZAT
február 1, 2025