Orosz Margit: Petőfihez

Bolyongnak bennem a szavak,
érzések, sokfélék, indulatok,
elvitték tőlünk földi kötelékünk,
de ünnepeljük szabadságodat,
sírodon, ha van, csak a teste
felirat, lelkünk lelkeddel rokon,
s kik nem punnyadunk, benned keressük
szabadságunkat: az álmaiddal
benépesített téli pusztákat,
az őrült Tiszának fékezését,
mi is választunk magunknak csillagot,
egy örökrészt, kék égi birtokot,
kisajátíthatatlan birtokot:
szabadságunk gyanánt, magyar csillagot.
Költészet és zene –
értjük dajkaéneked,
szülőfölded a mi szülőföldünk,
múltnak fia örök jövőnk lehet
Európa jelen-szegletén.

További bejegyzések