Keresés
Close this search box.

Orosz Margit: Fény

Szikrázik testemen a napfény,
Csikland engem az aranysugár,
Szememben szemed színe a nyár,
Lopódzik lelkem tenger-mélyén.

Belülről árad a fény köréd,
Mint sejtésből lett felismerés,
Naponként hörpintve is kevés,
Hisz árnyékként kerülök mögéd.

Emeled szívem magaslatba,
Fényesíted vakfoltos lelkem,
Felragyogok hozzád pásztázva,
Szívem fehér fodrában lebben
Az édes felismerés bennem:
Fényed vagyok, magányod társa.

További bejegyzések