Lapul az idő alattomosan
bujkál bennem a sóhajtás
mi az mi maradandó
talán egy illat vagy féktelen vágy
és mégis – várni
mert másképp nem lehet játszani
józan ész nem foglalt időpontot
hiszek a feltámadásba’
leheletnyi lehetőségbe’
a széttört összeforrhat végre
hogy az elkezdett élet
elég a folytatásra

További bejegyzések
Az ePUB VERSESKÖTET ALKOTÓI NÉVSORA
február 5, 2025
Az ePUB VERSESKÖTET PÁLYÁZAT LEZÁRÁSA
február 2, 2025
FEBRUÁRI PÁLYÁZAT
február 1, 2025
Szerkesztőségi hírek – 2025. január 31.
január 31, 2025