lassan felszívódik az utcazaj
de hiába próbálom
áramtalanítani az agysejteket
már semmi sem olyan
mint azon az agyagsárgába
hajló nyárvégi délutánon
amikor irgalmasságnak címkézett
kajlaság váltotta a kaján önzést
jutott kocsmazsivaj is
és sörbe áztatott remény
azon a nyáron mégis elvesztettelek
pedig töviseimet is levedlettem
mint terméseikről a burkot
az iskolakerti gesztenyék
“megáldva és leköpve mindenütt” – Francois Villon: Ballada a senki fiáról Rád aggatják, és te magadra aggatod a címeket: munkatárs, apa, fiú, testvér, költő. A
Kicsim akár hiszed, akár nem, szó szerint azt hallottam, hogy van egy afrikai csigafajta, ami átrágja a betont is, állítólag az USA-ba is behurcolták már
színtelen aszott kezével fest szürkét és fehéret képmutató múlt határoz meg bús jelent s ringat mélykék álomba eltékozolt perceket özönvíz gyászos fátyolként takarja világ szennyét
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
