Németh László
(teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar orvos, író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Írói álneve: Lelkes László.
Életpálya
Családja
Édesapja, Németh József (1873–1946), a nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára, édesanyja, Gaál Vilma (1879–1957), tisztviselő család gyermeke. 1901. június 2-án keresztelték.
Tanulmányai
Családjával 1904-ben Szolnokra, majd 1905-ben Budapestre költözött. A Medve utcai általános iskolában (1907–11) tanult, majd gimnáziumi tanulmányait a Bulyovszky [ma: Rippl-Rónai] utcai Kemény Zsigmond (1911–17) és a budai Toldy Ferenc Főreáliskolában (1917–19) végezte. Bölcsésznek készült, 1919-ben magyar–francia szakos bölcsészhallgató, de 1920 tavaszán átiratkozott az orvoskarra, ahol fogorvosi diplomát szerzett 1925-ben, s cselédkönyves orvos lett a Szent János Kórházban. Később fogorvosi rendelőt nyitott, majd iskolaorvos lett.
Írói pályája
1925 decemberében a Nyugat novellapályázatán a Horváthné meghal című paraszttörténetével első díjat nyert.Az év karácsonyán feleségül vette Démusz Ellát (1905–1989), Démusz János vendéglős lányát. 1926 és 1944 között hat lányuk született, közülük ketten csak rövid ideig éltek. Leányai közül Jakabffyné Németh Magdából (1926–) pedagógus lett. Lakatos Istvánné, Németh Ágnes; Dörnyei Józsefné, Németh Judit (1932–2019) fizikus professzor, az MTA rendes tagja volt; Németh Csillából (1944–2019) pedig orvos lett.
1926-tól cikkei, könyvismertetései jelentek meg a Nyugat-ban, a Protestáns Szemlé-ben, a Társadalomtudomány-ban, később az Erdélyi Helikon-ba és a Napkelet-be is írt, ez utóbbinak 1931-ig vezető kritikusa volt (a Protestáns Szemlé-ben és Napkelet-ben eleinte Lelkes László álnéven szerepelt). 1926-ban megnyitotta fogorvosi rendelőjét, még externistaként pedig bejárt az új Szent János Kórház elme- és idegosztályára. Iskolaorvosi állást vállalt a Toldy Főreáliskolában (1926–27), az Egressy úti (1928–31), és a Medve utcai polgári iskolában (1931–43). 1927-ben a Napkelet munkatársa. 1928-ban feleségével Olaszországba és Franciaországba utazott. 1929-ben a Napkeletben jelent meg első regénye, az Emberi színjáték. Télen tuberkulózisban megbetegedett. Olaszországban és Felsőgödön gyógyíttatta magát, felhagyott a fogorvosi gyakorlattal. 1930-ban Baumgarten-díjat kapott, de Hatvany Lajos támadása miatt visszaadta. 1931-ben kiegészítő érettségit tett görögből; rövid ideig görög szakos bölcsész volt. November 29-én Debrecenben részt vett az Ady Endre Társaság irodalmi estjén, mely öt „népi író” (Németh, Erdélyi József, Illyés Gyula, Kodolányi János, Szabó Lőrinc) sikeres bemutatkozása volt a közönség előtt. 1930 és 1935 között az esztergomi Sátorkőpusztán töltötte nyarait, amelyről az utókor emléktáblán is megemlékezett. A Nyugattal már az 1920-as évek végétől sem volt felhőtlen a kapcsolata Az 1930-as évek elejétől szembekerült Babits Mihállyal, részben a formálódó népi mozgalom (és különösen Kodolányi János), 1932-ben pedig Török Sophie értékelése miatt. A Nyugat és Németh közötti szakításban Németh László Magam helyett című 1943-as tanulmánya szerint (Török Sophie ügye és más ügyek mellett) Kodolányi személye is szerepet játszott; még a november 29-ei debreceni est előtt végződött szerencsétlenül annak az „erélyes hangú” levélnek az ügye, melyet Németh Basch Lóránthoz, a Baumgarten Alapítvány egyik kurátorához intézett Kodolányi megsegélyezése ügyében. Az ügy a másik kurátor, Babits elzárkózásával, sőt kínos jelenettel végződött (Németh épp Babits lakásán tartózkodott, amikor Basch telefonon beszámolt kurátortársának a levélről).
1932. szeptember 26-án Tanú címmel lapot indított, amelyet egymaga írt és szerkesztett. A folyóiratnak 1937 tavaszáig 17 kötete jelent meg. 1934 áprilisától rövid ideig Fülep Lajossal és Gulyás Pállal szerkesztette a Választ, a Magyar Rádióban átvette az irodalmi osztály irányítását (1934–35). Viszonylag rövidnek mondható rádiós működése során igyekezett az akkori kortárs magyar irodalom egészét felölelni, műsorában a kor nagy vagy később naggyá vált, vagy akkoriban felkapott, de azóta elfeledett írói, költői maguk olvasták fel műveiket, vagy azok egy-egy részletét, majd beszélgettek róluk Németh Lászlóval. A műsorban bevezetett határozott minőségelvűség egy valóban nívós rovatot eredményezett, amely, ötvözve a rádiózásról és ezen belül a népművelés fontosságáról írt tanulmányával évtizedekre jelentős befolyásoló erővel bírt a Magyar Rádió műsorpolitikájára, hatása pedig részben máig érezhető az irodalmi műsorok terén. 1934-ben jelent meg első könyve, az Ember és szerep. 1935-ben csatlakozott az Új Szellemi Front reformmozgalmához; a Sziget című folyóirat és a Magyarságtudomány munkatársa.
1938. március 30-án a Nemzeti Színház Kamaraszínháza bemutatta Villámfénynél című darabját, melyet két társadalmi drámájának bemutatása követett a Nemzeti Színházban: Papucshős (1939. november 4.), Cseresnyés (1942. január 10.). 1939. május 13-án mutatta be a Nemzeti Színház első nagy történelmi drámáját, a VII. Gergely-t.
1939-től 1942-ig Móricz Zsigmond „adjutánsa” volt a Kelet Népe szerkesztésében. 1940-ben Törökvész úti házát felajánlotta egy népfőiskola céljaira, de megnyitására a hatóságok nem adtak engedélyt. A II. világháború alatt a Kelet Népe, a Híd és a Magyar Csillag munkatársa. Tanulmányait A minőség forradalma címmel gyűjtötte kötetbe. 1943-ban iskolaorvosként nyugdíjba vonult. A második szárszói konferencia egyik előadója volt. Az úgynevezett szárszói beszédében 1943 nyarán, egy évvel a magyarországi zsidóság deportálása előtt olyan kijelentést tett a zsidóságra vonatkozóan, amely Németh egész további sorsát és az egész Németh László-i életműhöz való viszonyulást gyökeresen megváltoztatta, befolyásolta mind a mai napig. Németh a beszéd 1944-es megjelenésekor már kihúzta a zsidósággal kapcsolatos inkriminált sorokat.
A második világháború előtt gyakori és hosszan tartó vendég volt Dorogon, a városhoz való kötődése mindvégig megmaradt. Élete utolsó író-olvasó találkozóját is ott tartotta, 1970-ben, amelyről a Dorogi Gimnázium folyosóján elhelyezett kis kiállítás emlékezik meg. A város tisztelete kifejezéseként a gimnáziumot szerette volna elnevezni róla, ám politikai nyomásra a szocialista ideológiának jobban megfelelő Kelen Jolán lett a névadó.
1944. március 19-étől, a német megszállás alatt Felsőgödön, Szilasbalháson, majd Budapesten élt. Ezekben a hónapokban egyetlen folyóiratba sem írt. Miután a szovjetek elfoglalták Budapestet, családjával együtt Békésre költözött.
1945–48 között főgimnáziumi óraadó tanár Hódmezővásárhelyen. Magyar irodalomtörténetet, de emellett sok más tantárgyat, például matematikát is tanított. 1946-ban Keresztury Dezső oktatási miniszter megbízta a dolgozók iskolájának szakfelügyeletével, kidolgozta ennek az iskolatípusnak a tantervét.
1952-ben Lev Tolsztoj Anna Kareniná-jának fordításáért József Attila-díjjal tüntették ki. 1957-ben Kossuth-díjat kapott, összegét a (hódmező)vásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta. 1959-ben a Szovjetunióban tett látogatást.
Utolsó alkotói korszakában a Tihanyhoz tartozó Sajkodon rendezte be írói műhelyét. 1961-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1965-ben Herder-díjjal, 1968-ban Batsányi-díjjal és „A megbecsülés jele” elnevezésű szovjet kitüntetéssel jutalmazták. 1969-ben a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó megindította életműsorozatát. 1975. március 3-án hunyt el agyvérzés következtében.
Művei:
Regényei:
Emberi Színjáték (1929)
Gyász (1935)
Bűn (1936)
Iszony (1947)
Égető Eszter (1948)
Irgalom (1965)
Drámái:
Bodnárné (1931)
II. József
VII. Gergely
Villámfénynél (1936)
Pusztuló magyarok (1936–1946)
Papucshős (1938)
Erzsébet-nap (1940–46)
Széchenyi (1946)
Eklézsia-megkövetés (1946)
Husz János(1948)
Galilei (1953)
Az áruló (1954)
Petőfi Mezőberényben (1954)
Apáczai (1955)
A két Bolyai (1961)
Csapda
Gandhi halála
Négy próféta (verses)
Utazás(1961)
Nagy család
Harc a jólét ellen (1964)
Szörnyeteg
Esszékötetei:
A minőség forradalma (1940)
Készülődés (1941)
Kisebbségben (1942)
Sajkódi esték (1961)
A kísérletező ember (1963)
Bibliográfia
Németh László élete képekben.
Németh László. Digitalizált művek. Digitális Irodalmi Akadémia.
Tanú. Németh László kritikai folyóirata. Független kritikai folyóirat; szerk. Németh László; Németh László, Bp., 1932–1936
Ortega és Pirandello. Két tanulmány; Nagy K. és Tsa., Debrecen, 1933 (Új írók)
A magyar rádió feladatai; Tanu, Kecskemét, 1934
Ady Endre; Kecskeméti Ny., Kecskemét, 1934
Orvostörténet és szellemtudomány; Tanu, Kecskemét, 1934
Ember és szerep; Tanú-kiadás, Kecskemét, 1934
Németh László – Kerényi Károly levélváltása; Kerényi Károly, Kecskemét, 1935
Gyász; Franklin, Bp., 1936
Kocsik szeptemberben; Franklin, Bp., 1937 (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Területi Szövetségének könyvtára)
Bűn, 1-2.; Franklin, Bp., 1937 (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Területi Szövetségének könyvtára)
Villámfénynél; Tanu, Bp., 1937
A Medve-utcai polgári; Első Kecskeméti Hírlapkiadó, Kecskemét, 1937
Élet; Csitáry Ny., Székesfehérvár, 1938
Téli hadjárat. Cikkek, előadások; Kecskeméti Ny., Kecskemét, Bp., 1940 (Tanú könyvtár)
Kisebbségben; Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Ny., Bp., 1939 (Tanú könyvtár)
Berzsenyi; Franklin, Bp., 1939 (Kultúra és tudomány)
Alsóvárosi búcsú, 1-2.; Franklin, Bp., 1939 (Új magyar regények)
Szerdai fogadónap, 1-2.; Franklin, Bp., 1939 (Új magyar regények)
Szekfű Gyula; Bolyai Akadémia, Bp., 1940 (Bolyai könyvek)
A minőség forradalma, 1-4.; Magyar Élet, Bp., 1940
Magyar ritmus; Mefhosz, Bp., 1940 (Magyarok könyvtára)
A másik mester, 1-2.; Franklin, Bp., 1941 (Új magyar regények)
Készülődés. A Tanu előtt, 1-2.; Magyar Élet, Bp., 1941
Szerdai fogadónap; Franklin, Bp., 1941 (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Területi Szövetségének könyvtára)
A másik mester, 1-2.; Franklin, Bp., 1942 (Új magyar regények)
Bűn; Franklin, Bp., 1942
Cseresnyés. Színjáték; tan. Karácsony Sándor; Exodus, Bp., 1942
Széchenyi. Vázlat; Bolyai Akadémia, Bp., 1942 (Bolyai könyvek)
Móricz Zsigmond; Turul, Bp., 1943 (Turul könyvek)
Magam helyett. 1. r.; Turul, Bp., 1943 (Turul könyvek)
Lányaim; Turul, Bp., 1943 (Turul könyvek)
Emberi színjáték. (1928), 1-2.; Franklin, Bp., 1944 (Új magyar regények)
Az értelmiség hivatása; Turul, Bp., 1944 (A tájékozódás könyvei)
A tanügy rendezése; Sarló, Bp., 1945
Széchenyi. Dráma; Misztótfalusi, Bp., 1946 (Németh László színháza)
Eklézsia-megkövetés. Dráma; Misztótfalusi, Bp., 1947 (Németh László színháza)
Iszony. Regény; Nyugat, Bp., 1947
Gulyás Pál szobájában; Alföldi Ny., Debrecen, 1956 (Alföldi füzetek)
II. József. Dráma; Alföldi Ny., Debrecen, 1956 (Alföld füzetek)
Égető Eszter; Magvető, Bp., 1956
Történeti drámák, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1956
Társadalmi drámák, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1958
Sajkódi esték; Magvető, Bp., 1961
Változatok egy témára. Bolyai Farkas, Bolyai János; Szépirodalmi, Bp., 1961
Mai témák; Szépirodalmi, Bp., 1963
A kísérletező ember; Magvető, Bp., 1963
Irgalom. Regény, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1965
Újabb drámák; Szépirodalmi, Bp., 1966
Puskin; Gondolat, Bp., 1967 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
Kiadatlan tanulmányok, 1-2.; Magvető, Bp., 1968
Utolsó kísérlet, 1-2.; Magvető, Bp., 1969 (Németh László munkái)
Negyven év. Pályatörténet; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1969 (Németh László munkái)
Az én katedrám. Tanulmányok; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1969 (Németh László munkái)
Két nemzedék. Tanulmányok; Magvető, Bp., 1970 (Németh László munkái)
Szerettem az igazságot. Drámák, 1931–1955, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1971 (Németh László munkái)
Kísérleti dramaturgia. Drámák, 1960–1969, 1-2.; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1972 (Németh László munkái)
Megmentett gondolatok; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1969 (Németh László munkái)
Európai utas. Tanulmányok; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1973 (Németh László munkái)
Drámák; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1977 (30 év)
Homályból homályba. Életrajzi írások, 1-2.; életrajz Hölvényi György; Magvető, Bp., 1977 (Németh László munkái)
VII. Gergely. Történelmi dráma; utószó Veress Dániel; Kriterion, Bukarest, 1979
Utolsó széttekintés. Életrajzi írások, esszék, drámák, műhelyvallomások; életrajz Hölvényi György; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1980 (Németh László munkái)
Pedagógiai írások; vál., előszó, jegyz. Fábián Ernő; Kriterion–Európa, Bukarest–Bp., 1981 (Téka)
Németh László válogatott művei, 1-3.; vál., szöveggond., jegyz. Király István; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Magyar remekírók)
San Remó-i napló; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Bp., 1981 (Gondolkodó magyarok)
Akasztófavirág; Magvető, Bp., 1985
Művelődéspolitikai írások; vál., szerk., utószó Monostori Imre; Múzsák, Bp., 1986 (Társadalom és művelődés)
Berzsenyi Dániel; Szépirodalmi, Bp., 1986
Utolsó kísérlet, 1-2.; Szépirodalmi–Magvető, Bp., 1987 (Németh László munkái)
Levelek Magdához; szerk. Németh Magda, Monostori Imre; TIT Komárom Megyei Szervezete–Új Forrás Szerkesztősége, Tatabánya, 1988
Négy könyv; vál., szerk. Németh Judit, sajtó alá rend. Vekerdi László; Szépirodalmi, Bp., 1988
Életmű szilánkokban. Tanulmányok, kritikák, vallomások, 1-2.; szerk., sajtó alá rend., jegyz. Grezsa Ferenc; Szépirodalmi–Magvető, Bp., 1989 (Németh László munkái)
Sorskérdések; szöveggond., jegyz. Grezsa Ferenc, utószó Juhász Gyula; Szépirodalmi–Magvető, Bp., 1989 (Németh László munkái)
Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése; sajtó alá rend., jegyz. Gulyás Klára és G. Merva Mária, utószó Gulyás Klára; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1990
Németh László–Latinovits Zoltán: Győzelem. Szövegek, legendák, dokumentumok; összegyűjt., szerk., tan., jegyz. Szigethy Gábor, fotók Benkő Imre; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 1991
„A szellem: rendező nyugtalanság”. Beszélgetések Németh Lászlóval; összeáll., előszó Monostori Imre; Argumentum, Bp., 1992
Németh László élete levelekben, 1914–1948; szerk., sajtó alá rend. Németh Ágnes, jegyz. Grezsa Ferenc; Szépirodalmi–Magvető, Bp., 1993 (Németh László munkái)
II. József. Dráma öt felvonásban; Interpopulart, Szentendre, 1995 (Populart füzetek)
Ha én miniszter lennék. Levél egy kultúrpolitikushoz; Balaton Akadémia, Balatonboglár, 1997 (Balaton Akadémia könyvek)
Németh László élete levelekben, 1-3.; összegyűjt., szerk. Németh Ágnes, jegyz., utószó Domokos Mátyás, szöveggond., mutatók Duró Gábor; Osiris, Bp., 2000 (Osiris klasszikusok)
„Benned róvom erdélyi adómat”. Németh László és Veress Dániel levélváltása, 1959–1975; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001 (Bibliotheca Transsylvanica)
A másik mester, 1-2.; utószó Domokos Mátyás; Osiris, Bp., 2001
Írások a hipertóniáról; összeáll. Németh Magda; Nap, Bp., 2001
Németh László-breviárium; összeáll. Rubovszky Rita, utószó Valaczka András; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001
A felelősség szorításában. Jelek a társadalomnak. 1945–1975, 1-3.; szerk. Németh Ágnes; Püski, Bp., 2001
A magyar élet antinómiái; vál., szerk., bev. Monostori Imre; TTFK–Kortárs, Bp., 2002 (Magyar néző)
Németh László: breviárium; szerk. Kovács Zoltán; Mundus, Bp., 2002 (Mundus – új irodalom)
Magam helyett. Tanulmányok az életemről, 1-2.; szöveggond., összeáll. Németh Ágnes; Püski, Bp., 2002
A feltámadt költő. Versek, verses drámák; Kráter, Pomáz, 2004 (Németh László szépirodalmi munkái)
Írások a világirodalomról. Tanulmányok, esszék, kritikák, 1-3.; szerk., jegyz., utószó Ekler Andrea; Magyar Napló, Bp., 2005–2009
Napló; összeáll., szöveggond., utószó Németh Ágnes; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2006 (Tiszatáj könyvek)
Levelek Magdához; vál., összeáll. Németh Magda; Nap, Bp., 2009 (Különleges könyvek)
Szerdai fogadónap. Regény; előszó Kaiser László; Kráter, Pomáz, 2010 (Németh László szépirodalmi munkái)
A magyar forradalomról; Nap, Bp., 2011 (Magyar esszék)
Történet és vallomás. Írások a magyar irodalomról; szerk., jegyz., utószó Ekler Andrea; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Bp., 2011
Tanulmányok, esszék, kritikák
Szilánkok Németh László levelezéséből, 1914–1948; vál., jegyz. Németh Ágnes; Éghajlat, Bp., 2012
Illúzió és alkotás. Írások a magyar irodalomról II. Tanulmányok, esszék, kritikák; szerk., jegyz., utószó Ekler Andrea; Magyar Napló, Bp., 2014
„…tőlem külön nem engedlek”. Németh László és felesége levelezése, 1920–1973; sajtó alá rend., jegyz. Németh Ágnes és Gál Mihály; Gondolat, Bp., 2014
Két kultúra között. Művelődéspolitikai írások, 1-2.; összeáll., szerk. Monostori Imre; Nap, Bp., 2015–2016 (Magyar esszék)
Szakirodalom:
Gulyás Pál: Németh László; Első Kecskeméti Hírlapny., Kecskemét, 1932
Keszi Imre: Németh László és a zsidóság; Libanon, Bp., 1937 (Libanon füzetek)
Vekerdi László: Németh László alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1970 (Arcok és vallomások)
Jánosik Zsuzsa: A tömörítés eszközei Németh László prózájában; ELTE, Bp., 1971 (Nyelvtudományi dolgozatok)
K. Szoboszlay Ágnes: A szemléletesség eszközei Németh László nyelvében; Akadémiai, Bp., 1972 (Nyelvtudományi értekezések)
Gombos Gyula: Németh László. Vázlat; Püski, New York, 1975
Grezsa Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka; Szépirodalmi, Bp., 1979
Németh László: Tanu. Repertórium; összeáll. Sarlós Vera; s.n., Bp., 1980
Németh László. Bibliográfia; összeállította Bartha Istvánné; Eötvös Megyei Könyvtár, Veszprém, 1980
Németh László emlékház. Hódmezővásárhely, Tanácsköztársaság tér 2.; Tornyai Múzeum, Hódmezővásárhely, 1981
Gombos Gyula: Igazmondók; Püski, New York, 1981
Sándor Iván: Németh László üdvtana tanulmányainak, drámáinak, önvallomásainak tükrében; Gondolat, Bp., 1981
Németh László. Válogatott bibliográfia; összeáll. Kőszegfalvi Ferenc; Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely, 1981
Németh László életműve. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és az Újvidéki Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete közös tanácskozása. Budapest, 1981. november 26-27.; MTA Irodalomtudományi Intézet, Bp., 1982
Béládi Miklós: Az értelem-alapító. Négy írás Németh Lászlóról; Új Aurora, Békéscsaba, 1982 (Új Aurora füzetek)
Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben; Magvető, Bp., 1982 (Elvek és utak)
Mutató Németh László munkáihoz; összeáll. Hartyányi István; Somogyi-könyvtár, Szeged, 1983 (A Somogyi-könyvtár kiadványai)
Németh László; összeáll. Nikodémus Antal; MKKE Rajk László Szakkollégium, Bp., 1984
Németh László élete képekben; összeáll. Németh Lászlóné, Lakatos Istvánné Németh Ágnes, képvál. Lakatos István, Németh Lászlóné; Gondolat, Bp., 1985
Grezsa Ferenc: Németh László háborús korszaka. 1938–1944; Szépirodalmi, Bp., 1985
A mindentudás igézete. Tanulmányok Németh Lászlóról; összeáll. Szegedy-Maszák Mihály; Magvető, Bp., 1985 (JAK füzetek)
Monostori Imre: Németh László Sátorkőpusztán; Komárom Megyei Tanács–HN Honismereti Bizottság, Tatabánya, 1985 (Komárom megyei honismereti kiskönyvtár)
Sándor Iván: A Németh László-pör; Magvető, Bp., 1986
Cs. Varga István: Tanújelek. Írások Németh Lászlóról; Magvető, Bp., 1987
Dékány Endre: A magyar református egyház Németh László életművének a tükrében; Református Zsinati Iroda, Bp., 1987 (Theologiai tanulmányok)
Tanulmányok Németh Lászlóról. Az 1985. december 16-i székesfehérvári emlékülés előadásai; szerk. Bakonyi István, Horváth Júlia; Fejér Megyei Múzeumegyesület, Székesfehérvár, 1987 (A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai)
Németh László Konferencia. Hódmezővásárhely, 1988. április 8.; szerk. Fogarasi Ágnes, Földesi Ferenc; Németh László Társaság–Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Bp., 1988
Zimonyi Zoltán: Öt közelkép. Tanulmányok Féja Gézáról, Németh Lászlóról és az irodalmi folyóiratszerkezetről; BAZ Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya–Magyar Írók Szövetségének Észak-magyarországi Csoportja, Miskolc, 1989
Irodalmi tanulmányok. Németh László szellemében; Kilián Gimnázium, Bp., 1989
Lakatos István: Németh László betegsége és halála; TIT Komárom Megyei Szervezete–Új Forrás, Tatabánya, 1989 (Új forrás füzetek)
Monostori Imre: Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása; Magvető, Bp., 1989
Hegedüs Loránt: Nyitás a végtelenre. Ady Endre, József Attila, Németh László; Szabadság Téri Református Egyházközség, Bp., 1989
Bakonyi István: Elidegenedés és társadalmi cselekvés. Tanulmány Németh László szépprózájáról; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 1990
A gondolkodó Németh László. Konferencia Hódmezővásárhelyen 1990. április 28-án; szerk. Grezsa Ferenc; Németh László Társaság–Petőfi Művelődési Központ, Hódmezővásárhely, 1990 (Juss füzetek)
Grezsa Ferenc: Németh László Tanú-korszaka; Szépirodalmi, Bp., 1990
Németh László. Bibliográfia; összeáll. Hartyányi István, Kovács Zoltán; PIM, Bp., 1992 (A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. XX. századi magyar írók bibliográfiái)
Az író rejtettebb birtokán. Írások Németh Lászlóról; szerk. Bakonyi István; Németh László Társaság–Vörösmarty Társaság, Hódmezővásárhely–Székesfehérvár, 1992
Németh László: Galilei. A dráma „pere”, 1953–56; szerk. Töreki Attila; Csokonai Színház, Debrecen, 1994
Bay Zoltán és Németh László. A tudós és az író; szerk. Márki-Zay János; ELFT Hódmezővásárhelyi Városi Hódmezővásárhely Csoport, Hódmezővásárhely, 1994 (Vásárhelyi horizont)
Monostori Imre: Minőség, magyarság, értelmiség. Tizenkét fejezet Németh Lászlóról; Püski, Bp., 1994
In memoriam Németh László, 1901–1975; szerk. Máriás József; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, Nagybánya, 1995 (EMKE füzetek)
Olasz Sándor: Az író öntőformái. Nyugat-európai minták Németh László regényszemléletében; JAMK, Tatabánya, 1995 (Új Forrás könyvek)
Lakatos István: Naplóm Németh Lászlóról. 1963–1975; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat–JAMK–Új Forrás, Tatabánya, 1995 (Új Forrás könyvek)
Heltai Nándor: „A kecskeméti oltóág”. Németh László és a hírös város; Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét, 1997
Tíz év a halhatatlanságból. Írások Németh Lászlóról, 1987–1996; összeáll. Kőszegfalvi Ferenc; Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely, 1997
Vekerdi László: A sorskérdések árnyékában. Kalandozások Németh László világában; vál., szerk. Monostori Imre; JAMK, Tatabánya, 1997 (Új Forrás könyvek)
Czine Mihály: Németh László eklézsiájában. Sors és irodalom; Püski, Bp., 1997
„Az író-vállalkozás”. Németh László. Életrajzi kronológia, 1-2.; összeáll., előszó, jegyz. Lakatos István; Argumentum, Bp., 1997–1998
Grezsa Ferenc: „A mintaélet forradalma”. Írások Németh Lászlóról; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 1998 (Tiszatáj könyvek)
Dénes Iván Zoltán: Eltorzult magyar alkat. Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával; Osiris, Bp., 1999
Németh László irodalomszemlélete; szerk. Görömbei András; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 1999 (Csokonai könyvtár)
Dékány Endre: „Szerettem az igazságot…”. A magyar református egyház Németh László életművének a tükrében; 2. átdolg. kiad.; Kálvin, Bp., 1999
Szárszó Budapesten. Előadások Németh László életművéről 1999. szeptember 25-én; Püski–Szárszó Baráti Kör, Bp., 2000
Domokos Mátyás: Írósors. Németh Lászlóról; Nap, Bp., 2000
„Megvolt a keresztelő is”. Dolgozatok Németh László irodalmi névadásáról; szerk. Kornyáné Szoboszlay Ágnes; KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézet, Debrecen, 2000 (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai)
Alkat és mű. Németh László 1901–1975; Kalligram, Pozsony, 2001
Németh László; tan., szövegvál. Katona András; OPKM–Kerület Pedagógiai Szolgáltató Központ, Bp., 2001 (Tudós tanárok, tanár tudósok)
Németh László emlékkönyv; szerk. Monostori Imre, Olasz Sándor; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2001 (Tiszatáj könyvek)
Németh László: Magyarok Romániában. Az útirajz és a vita; gyűjt., szövegvál., előszó, jegyz. Nagy Pál; Mentor, Marosvásárhely, 2001
A minőség forradalmára. In memoriam Németh László; vál., szerk. Monostori Imre; Nap, Bp., 2001 (In memoriam)
Tüskés Tibor: Az édenalapító. Írások Németh Lászlóról; Pro Pannonia, Pécs, 2001 (Pannónia könyvek)
Vallomások Németh Lászlóról. Mezőszilas, 1986; szerk. Alföldy Jenő; Helio-Biblos, Bp., 2002
„Magyarság és Európa”. Németh László irodalmi vitái. A Tokaji Írótábor 2001. évi tanácskozása; szerk. Serfőző Simon, fotó Sáray Ákos; Bíbor, Miskolc, 2002 (A Tokaji Írótábor évkönyve)
Beke Albert: Problémák Németh László és Illyés Gyula körül; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2003 (A Herman Ottó Társaság nemzetpolitikai sorozata)
Füzi László: A Semmi közelében. Három magatartás. József Attila, Németh László és Márai Sándor gondolkodói alkatáról; Kalligram, Pozsony, 2003
„Én sosem kívántam más emlékművet…”. Vonulatok a Németh László recepció történetéből; vál., szerk. tan. Monostori Imre; Argumentum, Bp., 2003
Monostori Imre: Helykeresések. Három esettanulmány; Nap, Bp., 2004 (Magyar esszék)
Bertha Zoltán: „Világképteremtő enciklopédizmus”. Tanulmányok Németh Lászlóról; Kairosz, Bp., 2005
A prózaíró Németh László; szerk. Görömbei András; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2005 (Csokonai könyvtár)
Lakatos István: „Gyermekeimért és érte”. Fejezetek Németh Ella életéből; Felsőmagyarország, Miskolc, 2001
Lakatos István: Naplóm Németh Lászlóról. 1963–1975; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat–JAMK–Új Forrás, Tatabánya, 1995 (Új Forrás könyvek)
Monostori Imre: Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei; Kortárs, Bp., 2005
„A megőrző megőrzése”. Németh László-bibliográfia, 1987–2003; összeáll. Kőszegfalvi Ferenc; Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely, 2005
Bakó Endre: „Debrecen, lelkem székvárosa”. Németh László és Debrecen; Hajdú-Bihari Múzeumok Igazgatósága–Debreceni Irodalmi Múzeum, Debrecen, 2006 (Magyar írók Debrecen-élménye)
„Európai látókörű magyar”. Emlékezés Németh Lászlóra; szerk. Monostori Imre; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2006 (Tiszatáj könyvek)
Illyés Gyula és Németh László Balatonfüreden; szerk., összeáll. Praznovszky Mihály; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2007 (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai)
Felszeghi Sára: Kór-képek. A betegség mint poétikai eszköz a magyar irodalomban; Napkút, Bp., 2008
Olasz Sándor: Németh László; Elektra, Bp., 2008 (Élet-kép sorozat)
Emlékhelyek. Németh László emlékezete; összeáll. Lakatos István; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek)
Dékány Endre: Kálvin Jánostól Németh Lászlóig. Tanulmányok és emlékezések; Pápai Református Gyűjtemények, Pápa, 2009
Békés Márton: A hagyomány forradalma. Németh László politikája; Kortárs, Bp., 2009 (Kortárs tanulmány)
Szitár Katalin: A regény költészete. Németh László; Argumentum, Bp., 2010 (Diszkurzívák)
Németh Magda: Mélységből mélységbe. Németh László és családja, 1944–1945; Nap, Bp., 2010 (Különleges könyvek)
Olasz Sándor: A nyugati igény. Németh Lászlóról; Nap, Bp., 2011 (Magyar esszék)
Gál Mihály: „A nemzet lelkiismeretének”. Németh László dedikált könyvtára; Gondolat, Bp., 2012
Kocsis István: A fény éjszakája. Németh László és hősei. Dráma két részben; Hungarovox, Bp., 2013
Németh Judit: Németh László és a természettudományok. Előadások; Nap, Bp., 2013 (Magyar esszék)
A nevelés kozmológusai. Kodály Zoltán, Karácsony Sándor és Németh László megújító öröksége; szerk. Lázár Imre, Szenczi Árpád; átdolg., bőv. kiad.; KRE–L’Harmattan, Bp., 2015 (Károli könyvek. Tanulmánykötet)
Monostori Imre: Válogatott tanulmányok Németh Lászlóról; Nap, Bp., 2016 (Magyar esszék)
forrás: alapinformáció – wikipédia –
Szerzői művek listája.
(CREATIVE COMMONS!)
