Nagy-Rakita Melinda: Tüzek

Tüzek tombolnak köröttünk
ezrek követik rémülettől reszketve
merre vonul a szél merre viszi
tüzes pernyéjét a forgandó fuvallat

Tűzben égnek százszorszép szigetek
tűzben égnek lelkek szépre születettek
láztűzben ég a harcos akna tépetten
asszony szül fájdalomgörcsben

aknatűzben lángol a kórház felette
El Nino forró heve szárít tündér kerteket
s mi ülünk itthon hűs kávét szürcsölve
szidva a forróságot mi szerintünk tombol

Pedig mi ez Afrika mélységes poklához
víztelen gabona nélküli éhség honához
csontsovány puffadt hasú gyermekek
nap-aszalta röpke létük emésztő tüzéhez

Szócsatákat vívunk szörnyülködünk
s ülünk a fotel klímahűvösében
hibáztatunk ítélkezünk félrenézünk
álempátia kényelmes ölében heverve
hiába látjuk a köröttünk tomboló tüzeket

hisszük, hogy minket el nem égethetnek
mert okosak ügyesek felettük vagyunk
s azok ott bizton elkövettek elrontottak
valamit ám mi megmondjuk a tutit

De vigyázat a tűz nem ismer határt
akár ember gyújtotta hazug okkal
akár a természet mert megunta
hogy semmibe vesszük kizsigereljük

S ha Ember és Föld ereje rosszban
összeforr
Reszkess világ
mert a tűz nem válogat
A Tűz átlép minden határt