a kanmacskák megjelölik a szobát
mindenhol alszanak ahol érzik a szagot
birtokba veszik az ágyat az ablakot
a lepedő is lelakott
tegnap amikor kitavaszodott percekre
mégis kimentek hogy lepisiljék a fát
gondoltam elszáradtak az almák
az éden ez a két kukacos virágágyás
minden atom ellentmond az eredendő
rendnek a nejlon amit a tetőre
fölszögeltek éjjelente sötét denevérszárnyként
lebeg vagy halotti lepel
újságot böngészek interneten képeket
egy másik otthont ha innen elmegyek
ahol nincsenek legyek és az ablakból
nem látom a Gecsemáné-kertet.