Volt egy asszony. Olyan fajta, akit mindenki ismer és igazán senki sem. Láttam, ott voltam: a mosást készítette elő, mint minden nap.
Kiválogatta a színes ruhákat, de már ránézésre tudta, hogy ezzel a mennyiséggel nem tölti tele a mosógépet. Hangtalan kuncogás kíséretében félig behúzta a fürdőszoba ajtaját, és a lebukástól tartva, lopva, gyors mozdulattal két színes darab közé becsempészett egy-egy feketét is. Közben azt képzelte, kimenekíti, megmenti őket a szennyeskosár börtönéből, szomjukat, azaz inkább légszomjukat csillapítva. Oltalomként egy negyvenfokos ajánlatot tett ezeknek a ruháknak és mivel, érthető okokból nem tudtak válaszolni, úgy vette, elfogadták. Nem volt más választásuk. Azon felvidulva, hogy legalább a szennyesek fölött uralmat gyakorolhat, sietve le is csukta a mosógép tetejét, mintha attól félne, pedig nem így volt, hogy elkezdenek kimászni a ruhák, márpedig az nem történhet meg, hiszen a ruha az egyetlen dolog, aminek a sorsáról ő hozza a döntéseket. Szaladt a mosószerért, öblítőért és amikor végre felcsendült a számára oly gyönyörű fémes hang, a dob első 360 fokos fordulata, elégedett mosollyal konstatálta, hogy ezt nem vették el tőle, ő csinálta, egyedül és ha akarna sem tudna mostmár senki beleszólni. Ezek a ruhák az ő akarata szerint lesznek kimosva.
Az asszony nyomorult kis életét, szolgalétét – hiszen láttam, ott voltam – ezek a jelentéktelen örömpercek még szánalmasabbá teszik. Ez bizonyítja, omlik forró viaszként bőre alá, sejtjeibe, hogy egy hatalmas pecsétgyűrű örök nyomot hagyjon rajta: sosem fogja a saját életét élni.

- Varju Zoltan
MIND ÉN VAGYUNK – Egy asszony, akit láttam (Gyenge-Rusz Anett rovata)
További bejegyzések
Az ePUB VERSESKÖTET PÁLYÁZAT LEZÁRÁSA
február 2, 2025
FEBRUÁRI PÁLYÁZAT
február 1, 2025
Szerkesztőségi hírek – 2025. január 31.
január 31, 2025
ePUB VERSESKÖTET PÁLYÁZAT
január 29, 2025