„És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek.”
(Máté 6. fejezet 12. vers)
Öleld belőlem
Ki az égő fájdalmakat,
Legyek könnyű, mint libbenő
Fátylon az ősi, de új erő,
Mely őrzi hűséges szavad!
Öleld belőlem
Ki az édes megbocsájtást,
Mi zengve dobban ott a mélyben,
S mit elő kell hozni szépen,
Mint szoborból az eres márványt!
Öleld belőlem
Ki a régi bűneimet,
Hogy a szivárvány hét színének
Gyöngye repüljön, mint egy ének,
S száz halált haljanak a tövisek.
Öleld belőlük
Ki, bocsássanak meg nekem,
Bár okoztam nekik kínokat,
Hullasd le a sötét szirmokat
Róluk örökre Istenem!
Öleld végre már
Ki a feltétlen szeretetet
Mindenkiből, hogy éljenek
Érted, általad, veled,
Benned, akár egy kisgyerek!