M. Karácsonyi Bea: Hordom

selyemkendő suhogás
ahogy szempillám súrolja bőröd
ujjbegyem érintése katicarebbenés
pirosba oldódó ecsetvonás
veréb és vércse az álom
kávészemű ébredésbe repül
monokróm áll félre
színeződik a kontúr
minden nap egy újabb festmény
bekeretezhetetlen az idő
improvizálom a mát is
míg mellkasom alatt
fehér virág

További bejegyzések