Likó Szilárd Balázs: Olyan szép

Nem hiszem el milyen szép
olyan arc az arca szép
a szeme foltja ahogy néz az szép
hát mosolyog is már a szépség
ő maga néz ahogy nézem milyen szép
és el se hinné olyan szép
csillog a szeme és olyan szép
szépségesség egyszerűen
alig látom alig láttam milyen szép
de megmaradt mert ő a szép
és az a mosoly és ott az ajkak
és a szépségéből omló hajnak
árnyai is szépek
és a fülén át az orra hegyén
is ott csillog a jegye hogy szép
minden íve minden dombor
szépségével húz és karmol
megragadnám én is nyújtom
karjaimmal a szépet hajtom
be rajta de hát nem tűnik el
csak feltűnik nekem és mindenki
másnak a szép mosolya
a szép vállak és az a nyak
a szép és karcsú
elegánsan hattyúszerű
kecses vonalak és az álla
és az állkapcsa szabnak aranyat
halovány bőrére és képtelenség
kibírni a látványt olyan szép
nagyon szép
megharapnám olyan szép
megfognám én de nem őt
mert féltem csak a szépségét
értem hogy azt nem lehet de kell
de muszáj a szépnek adni nevet
tudom már hívom gyere szépség
legyünk együtt
legyen szép a látvány
legyek veled
és szépséged végre átragad rám és tán
elrejtené.