Jógaórán fiatal új lányka.
Karja kivarrt, rajta ócska tapasz.
Orrán piercing. Szemében ijedtség.
Bár az arca olyan bájos babás.
Már többször jött, kicsit meg is enyhült.
Könnyen megy ilyenkor a galamb póz.
Merre járhatott? ̶ kérdem magamban.
Ne kérdezd! – nem tudod, mit cipelhet.
Halkan köszön rám: Viszontlátásra.
Tegezz nyugodtan! ̶ mosolygok bambán.
Megtisztelsz! Szép napot! – szeme csillan.
Megtisztelsz! – és ő már el is suhant.