Lackfi János: NAGYMAMA ÜZEN

Elhullt a szegény esperes, de a kommunisták
börtönét kipróbálta elébb
Még szerencse, hogy ott a rádióban a bécsi mise
hogy úgy mondjam, az olyan muszájtalan
Már nincs időhöz kötött
szükségletem, de a bélszínroló
tasakját gyűjtöm, kitűnő csomagolóanyag
Kis undorral vásárolok, mégis megcsinálom,
ahogy nyolcvan évig megcsináltam
Szegény asszony, ő egy kialakulatlan
ember, hiába, korán került
felhasználásra
Numerálisan idősebb hölgy,
ő sem bokázó fiatal már
Múltkor itt volt a fiam, megevett
kétszáz gramm vajat reggelire,
utána lemértem pontosan:
kell is az egy ilyen nagy testbe
Mondják, időnként lázas, de ez a melegség
az ő testi hőmérséklete viszonylatában
kevéssé egészségtelen
Fáj, hogy a családi
körülményekből utóbb kimaradtam
Egészségi jóllétem felől nem érdeklődnek,
a telefondrótban nem törik össze magukat
Megjegyzem, az unalom még mindig
egészségesebb, mint a rosszhír
Én vagyok, ugye, a rossz kabát a fogason,
nem tudják, mit kezdjenek velem
Az időjárás ügyét felsőbb
légrétegekben rendezik
Esténként elnézem, milyen szépen
alszik a lakosság