Lach Tibor: Kombiné, kombiné…

Sanyi nyugdíjasként nem igazán érezte jól magát. Azelőtt 10–12 órákat dolgozott egy gyárban, ezért a legtöbb házimunkát a felesége végezte el, de most már nem volt ez alól mentsége. Aznap épp a szobák takarítását vállalta be, amíg a felesége a konyhában sertepertélt.
— Mivel törüljek port? — kiabált ki a konyhába Sanyi, miután a porszívózást befejezte.
— A fürdőszobaajtó melletti zsákban vannak a rongyok — jött a feleségétől a válasz.
Sanyi beletúrt a zsákba, és abban a pillanatban ledermedt. Az anyag tapintása ismerős volt, és miután a szemével is meggyőződött arról, hogy mit fogott meg, teljesen ledöbbent. A felesége szexi kombinéját tartotta a kezében, amit legtöbbször akkor vett fel, amikor el akarta csábítani a férjét egy körre.
Sanyi pár percig még bambán állt, mint aki nem hiszi el, hogy ez a valóság, de a következő pillanatban már érezte az emelkedő vérnyomását. Ettől a ruhadarabtól mindig megugrott a vérnyomása, csak most egy kicsit másképp. Még egy percig tétovázott, hogy szóvá tegye-e vagy sem, de nem bírta ki, hogy ezt csak úgy lenyelje. Kezében a kombinéval kiment a konyhába, és megvárta, amíg a felesége rá figyel:
— Te kidobtad ezt? — lobogtatta meg a kombinét.
— Kihíztam — válaszolta a felesége, majd tovább folytatta a munkát, mintha mi sem történ volna.
— Na de… — hápogott Sanyi.
— Mit na de?
— Én ezt úgy szerettem rajtad, úgy vigyáztam rá, pedig néha legszívesebben letéptem volna rólad.
— Hát most eltépheted — vonta meg a vállát a felesége.
Sanyi érezte, most kell abbahagyni a párbeszédet, mielőtt valami olyasmit mondana a feleségének, amiből háromnapos veszekedés vagy duzzogás születne. Visszament a szobába, de a portörléstől elment a kedve. Elővette kedvenc sportújságját, forgatta egy darabig, majd a sarokba vágta. Valami bosszúra vágyott, ezen járt az agya. És akkor bekattant, mi az, amit a felesége úgy szeret. Hát a bajsza! Egyszer-kétszer bevallotta, hogy amikor még udvarolt neki, az volt az egyik dolog, ami a feleségét levette a lábáról. Sajnálta levágni a bajszát, amit lassan 50 éve viselt, de megacélozta a szívét: „Ha te így, akkor én így!”
Aznap este sokáig forgolódtak az ágyban mindketten, míg végül Sanyi felesége adta meg magát.
— Figyelj, a békesség kedvéért veszek egy másik kombinét, csak növeszd vissza a bajuszod. Jó?
Sanyi nagyot sóhajtott:
— Jó. És ne felejts el valami jó kis krémet is venni!
— Krémet?! Miféle krémet?!
— Derékfájásra.
Végre mindketten elnevették magukat, aztán összebújtak, és úgy aludtak el.