Sétálnak, kiülnek a parkba, kijönnek, a nap, a
nap felé fordítják az arcukat, leülnek, le-
fekszenek a fűre, járkálnak a bokrok között,
halkan beszélgetnek, lassan mennek egymás mellett,
néha nevetnek is, valaki élesen nevet,
vagy ücsörögnek a padon, nézik a vizet,
azt a kis szelet a vízen, ahogy fodrozódik,
megállnak a fák alatt, valami madárhang,
és micsoda erős illatok, hogy van-e Úr,
vagy hogy is legyen, hogy bűzös és piszkos és rohadt,
és végül is mindegy, hogy mivel játszanak, aztán
a rügyeket vizsgálják, megtapogatják a fák
törzsét, ezekről beszélgetnek vagy hallgatnak, a
fákról, a bokrokról, hogy az ott miféle fű, és
a vízről, a napról, a szélről, ezekről.

További bejegyzések
Szerkesztőségi hírek – 2025. március 31.
március 31, 2025
Debreczeny György: félreolvasások 2.
március 28, 2025