(Evokáció)
„Harapj, harapj, vagy én, haraplak!”
József Attila: Szerelmes vers
Erőből csókolj, mard az ajkam,
szoríts és ölelj fájdalmasan,
kínozz csak tovább, én akarlak,
vágy gyönyörével betakarlak.
Gyötörj! – Engedd, hogy érezzelek,
sóvárgó álmok lélegzenek,
szemeid fényében elveszek,
így jó, mert nagyon szeretlek.
Zokognék, de lüktet a vérem,
eltűnik lassan minden félszem,
hozzád bújok, karomba kaplak,
„Harapj, harapj, vagy én, haraplak!”
Itt a héthatárban, ahol élek, csendben telnek napjaim, Itt a héthatárban ahol élek, nem rejtőznek lidércek, Itt a hét határban, ahol élek, kukoricaként törik a
Antal vagyok, negyvenöt éves, anyafüggő. Leülhetek ide maga mellé? Nem fogom zavarni, ígérem. Nagyon csúnya az a sok letépett plakát a park bejáratánál. Tudja, nekem
Vannak olyan pillanatok az életben, amikor az ember véletlenszerűen öntudatára ébred és rácsodálkozik a világra. Ilyenkor a hétköznapi dolgokat is értelemmel ruházza fel, és úgy
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
