Vörös-lilában derengő fények,
szelíd, lüktető zene születik,
visszhangot hordoznak fehér szirtek,
kéklő mélység tárja fel kincseit.
Gyere, öleljen a kék végtelen,
benne lázas örvénylés mi legyünk,
röpke hullámként rám hullsz félszegen,
tengerárban tomboló vágy rezdül.
Tükörfényt ringat azúrkék tenger,
ölelkezésükből bűvös dallam
árad, légies hullámzó valcer
moccan, sós-ízű emlék a balzsam.
Fehér vitorlán álmok lebegnek,
hűvös habokon párás sóhajok,
aranyló part rejt opál perceket,
együtt repülünk angyalszárnyakon.