Kristófné Vidók Margit: Mesés képsorok

Sziporkázó napsugárban,
nyári varázs mámorában,
pajkos szellő tavat borzol,
hullámokra fodrot horgol.
Azúrkék ég, pipacsmezők,
hegyek hátán mamutfenyők,
rajtuk kendő tündérporból,
mesét szőnek szép álmokból.
Tücsök zengi örök dalát,
naponta más változatát,
tollruhákon tarka foltok,
bárányfelhőn pamacs bojtok.
Álom szunnyad ezüst fűzfán,
sirály szipog a vitorlán,
napot üldöz hold szerelme,
bíborfényben arany percek.
Csillagporos égi város,
tornáca mily bűvös-bájos,
dallam száll az égi hárfán,
előcsalja a szivárványt.
Ködfátyolos éjszakában,
szerelemnek templomában,
vágy reszket a selyempárnán,
elfelejtett mesés ábránd.
Hajnalpír ont karmazsin színt,
fénycseppeken csillogó dísz,
tarka-barka derűs világ,
vele éled örömvirág.