Fényfehér csend hull emlékeikre,
Elillant életük egy perc alatt,
Lángoló tornyok üvöltő miértje,
Hamueső félelmet takargat.
Őrjöngő elme áldozata lett,
Kihunyó életek szelleme kísért,
Ablakszilánkon korom-sziluett,
Rémálmokra, bűnre nincs felmentés.
Cipeli az utókor az iszonyt,
Ott, ahol a karcsú tornyok álltak,
Lásd, a látható hiány szinte sikolt,
Óvja, őrzi álmuk fehér tölgy ága.
Kedves Alkotók! A DunapArt Magazin pályázatot ír ki a DunapArt Kortársak sorozat ePUB verseskötetére, mely az OSZK – Magyar Elektronikus Könyvtár – felületére kerül. A
Engedje meg, hogy a DunapArt Magazin teljes szerkesztősége nevében szívből köszöntsem Önt 88. születésnapja alkalmából! Ez a szép évforduló nemcsak az elmúlt évek számát jelzi,
Terhes volt velem már ősanyám óta, sejtjeim csíráját magában hordta. Méhe nedve táplált, mint húsos tulipánt, vagy talán sebeket pátyolgató burjánt. Belőle sarjadt erem bokra,
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
