Kristófné Vidók Margit: Jeltelen sír

(akrosztichon)

Hullámzó kék végtelen óceán,
Ahol a csend szelíd, lágy ringatás.
Jeltelen sírt rejt opálos mélye,
Óarany fény csillan víz tükrében.
Törött hajóroncson sejtelmes árny,
Örök társa; halálos tengertánc.
Rekviem szól aranyló partokon,
Özvegyi fátyolt szellő ostromol,
Táguló térben fájdalmas emlék,
Teérted válok hófehér csenddé.