Nézem a reszkető fénycseppet,
rég láttam ettől ékesebbet,
hajnal ébredezik.
Látom, már lángolnak a hegyek,
felettük ezüstös köd lebeg,
napsugár zár álmot.
Egymásba olvadnak a színek,
az égen aranyló boltívek,
új reményt hirdetnek.
Szökellő fény a fák ágain,
végigfut a part zöld árkain,
patakban megfürdik.
Gyöngyhaján harmatból koszorú,
felhők szegélyén arany kontúr,
tündöklő paszomány.