Hunyt szemmel lépünk a hegyre,
szívünkben újra ég a láz,
vágy simul régi emlékre,
s nem hisszük el, hogy megtépáz.
Ha meguntad a földi zajt,
s ha hív a csend és álmaid:
gyűjtsd a gyöngyeit,
sződd szépre fájó lelked ráncait.
parafrázis Babits Mihály Húnyt szemmel… c. versére