A modern kor pecsétje lett
elbújok a kanapéban
állapotunk,
társas blokkokban
nézünk VR-valóságot –
gumitalpú papucsban
csoszogunk nappalinkban,
képernyőre tapadva
próbálunk
embernek
megmaradni,
állunk –
irányított
kockavilágban.
magamat
kívülről nézem,
elveszve
vibráló
szlogenek
között
lógók, algoritmusok
láncában
bábuként.