Kopácsi Renáta: Álmaim

Lányok egy csengő hajnalon –
beléjük kapaszkodom.
Holdsugár bőrük képe,
napfény nevetésük mértéke.
Csilingelő járásuk nyomán
források nyílnak s fakadnak.
Gyönyörű a holnap.
De jaj, ezek a csodás képek,
hát nem csak az álom gyötört meg?
Elképzelt szenvedéseimnek
halvány reménysugára,
összetörve hagynak
bús magányomban.