Kopácsi Renáta: A folyam

Van valami rejtélyes
a folytonosságban,
meglátni, mikor megszakad.
Bent ragad egy dallam,
belénk foszlik a szó.
Kihagy a szív-ütem,
megáll az óramutató.
Nem üt az inga többé –
vár a csendes végtelenségben.
Még nem!
Az élet folyik tovább.
Medre hagyott vízként,
mindent elsöpörhet.