mi van akkor, ha minden ilyen marad és örökre a padlóhoz ragadok,
mint egy földre esett csokis torta. nem jön oda senki hozzám, csak nagy
ívben kikerülnek, mert a szülinapos sír, és azt suttogja, hogy ez élete legrosszabb napja.
nekem ez a legrosszabb életem.
kaparjatok fel a földről, és legalább dobjatok ki a kukába:
engedjetek el, hogy én is el tudjalak titeket engedni.
Forgószél tekeri örvénnyé a napot. Tenyerében ki-ki amit kuporgatott a hídra viszi. A vízbe beleejti; nincs már semmije. Eddig se volt semmi, hát fordul, elmegy.
A túl-közelből-szólás biztosan megzavar. Bársonyt borít a sebre. Pompás vöröse aztán erősen patakzik. Persze a késő este, a gyönge pillanat ideje veszélyes, mikor a gyanakvás
Csucsa felé épp így élhette meg a májust Ady Endre, s mintha nagy barna szemével nézném a magas szorosra kéken záruló eget, melyben az erdők
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
