Keresés
Close this search box.

Kiss Panna: alvajárás

megkaptad az álmot, amit küldtem neked? én úgy akartam aludni,
hogy semmi gond ne érjen, betakaróztam, és elbújtam a szellemektől.
a takaró nem véd meg a fejemben lévő szörnyektől tudtad? hatévesen még
hittem abban, hogy biztonságban vagyok, hogy majd sikítok, és apa kiugrik
az ágyából, és megvéd minden gonosz dologtól.
megkaptad az álmot, amit küldtem neked?
bárcsak én is azt láttam volna, amit neked küldtem, mikor becsuktam a szemem,
de valamiért nekem mindig csak a rossz jut. a morzsa, ami utánad marad az asztalon.
a te álmodban gyerekek voltunk, akik suttogtak egymás fülébe annak ellenére,
hogy a felnőttek megmondták, hogy ez illetlenség (ők megtehették, mert ők már felnőttek).
hintáztunk, és épphogy csak elért a lábunk a homokba, elmondtad, hogy mennyire félsz este.
hogy rettegsz az árnyaktól, amiket látsz. ekkor felfedtem előtted a titkomat, hogy takarózz be
nagyon jól és ha úgy érzed, hogy bántani fognak az árnyak, akkor kiabálj apukádnak.
nem tudtam, de bevallottad, hogy apukád elment, és nem jött vissza. azóta álmokat küldök
neked. én lehunyom a szemem, és egyedül vagyok. megesznek belülről, és nem tudom,
hogy ki fog majd harcolni értem, mert apa már nem alszik velem. gondolj rám néha te is. jó?
írj vissza kérlek és beszéljünk meg mindent, mert már nem véd meg a takaróm a külvilágtól.

További bejegyzések