Ketykó István: Miért vagyok fázósan begombolva?

akár egy kutató az Antarktiszon még mindig húzom magamra meleg gönceim
miért vagyok fázósan begombolva miért deresedik borostám arcomon
miért fáznak lábaim holott jó meleg bakancsban lépkedem habár tavaszodik
miért hull fejemre átok takar be hófehér szemfedő?
nem tudom miért rezeg a léc ha átugrok fölötte de lassan billen a zöld hintaágy
kezemben papír és toll szállnak lelkemből friss füstjelek
kutyám meg csak néz hűséges szemmel dobok neki egy kekszet
habár hitvesem megtiltotta de most nem látja csalfa tettem
miért húzok vadlibaként egyedül magamban az égen
miért takar be olykor fekete zápor zivatar jégeső?
holott már elindultak a szavak lábnyomom látszik friss füvön
jönnek felém szótlanul elherdált éveim nem vádolnak már napjaim
mégis miért vagyok fázósan begombolva akár egy kutató az Antarktiszon?