Uram, adj májusi ihletet adó
víg szonettet búgó gerledalok
szálljanak szívemre víztől fakadó
jókedvemben félek még meghalok.
Ereszd el múló átkos némaságom
heverj mellém a harmatos fűbe
takard be rég várva vált boldogságom
ne emlékezzek másra derűre,
fényre, csak hirtelen jött boldogságra
tavaszi esőre, bolondságra
fákra felaggatott színes harangok,
húsvéti örömök kondulására
körmenetek újuló zajára.
Add, betarthassam isteni parancsod.