Kategória: Zsidó Piroska

Zsidó Piroska: Anyácska

Visítva, dühvel rúgtam a méhedbe. Kibuktam a fénybe, s mosolyogva néztél, kis csodát, magadénak hittél. Ó, nem tudhattad, hogy majd addig sírok, ahogy csak bírok,

Zsidó Piroska: Monológ

Mindenki más: másvalaki, magukra ismerni akarnak bennem. Préselnek és kényszerítnek, de nekem csak magamnak lehet lennem. Egyedül vagyok, mindörökre, mint az Egyes, vagy mint az

Zsidó Piroska: szerelem

mint a nadály hogy egész létével légrés-mentesen rátapad a bőrre és onnan szívja magába az éltető nedűt remélve hogy túlél s ha lefejted még hosszú

Zsidó Piroska: Kit látok

Sosem tudom, kit látok meg benned, s ha elköszönsz, mert most már el kell menned, kitől köszönök végleg el. Tegnap sírtál, és én haragudtam, azt

Zsidó Piroska: A sokadik évben

A sokadik évben, mikor már sokan nem is néztek nőnek, csak anakronisztikus, elhasználódott darabnak, amit itt felejtett az élet, mert hát szükség van azért még