
Veres Viktor: Faltúra
Észreveszlek az ajtóban, megmutatom ahol élek. Nézed az omladozó falakat; A falakat, amik tragédiákat Hallgattak éveken Keresztül. Emlékek csorognak a penészfoltok között. Kötél, hörgés, függőség
Észreveszlek az ajtóban, megmutatom ahol élek. Nézed az omladozó falakat; A falakat, amik tragédiákat Hallgattak éveken Keresztül. Emlékek csorognak a penészfoltok között. Kötél, hörgés, függőség
Felmegyünk enni, kinézünk, letolt nadrág, bugyogó. Előrehajolt szottyadt test, a falra csobogó meleg húgy. Utcaseprő, mint megváltó, csikkeket söpör. Sárga ruhában, hidegben, szombat délután. Tízből
A betonkeverő zúgása melletti tíz óra, lapátolt cement, mész, kőpor; öntött víz. Ebédszüneti beszélgetés, szisszent sör, melegen megivott kávé. Tizenegy négyzetméter C16-os beton, hatszor fordult
– Cudar az élet – jelentette ki halkan Czudarné Durcza Aranka, elmosolyodott, aztán a mélybe vetette magát. A légellenállási együtthatók művészeti késztetésként csoportosultak, a fényes,
– Szemetek! Egytől egyig mind! Az összes! Kiábrándult dühhel fakadtak ki belőlem a szavak. Nem gondoltam arra, hogy a hangom a sűrű köd takarásában lévő
a mozdulatok legyezői nyílnak egy karlendítés hét- vagy nyolckarú és százlábúnak lába annyi nincsen mint lassításban embernek ha rúg és elkenődik mint vajaskenyéren a fejed
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.