Kategória: Urbán Erika

Urbán Erika: Ott ahol az út véget ér

A vasútállomáson állt. Az emberek hangossága és a maguk mögött gurítva vonszolt bőröndök zaja bábeli fejetlenséget okozott. Tamara az elmúlt napokban bejárta azokat a helyeket

Urbán Erika: Irigy szeretet

Tökéletesen bevésődött az emlékezetembe amikor életem nyolcadik évében nyaralni indultunk. Apám vezetett, mögötte Anyám és én közöttem ült gyerekülésben a kétéves kisöcsém, akit már a

Urbán Erika: Maja

A fekete hosszú lakkcsizmája összeér a piros térdig érő elegáns szövetkabátjával. Feltűnő jelenség az aluljáró szürkén hömpölygő emberdzsungelében. Mellette a legnagyobb igyekezetével próbál vele lépést

Urbán Erika: Lüktetés

A lenyugvó nap megnyújtotta a fák árnyékát. Kétszer olyan hosszúnak mutatva magukat, mint a valós méretük. Nem kell futnia, maradt idő úgy is, hogy nem

Urbán Erika: A félember

Az óvoda udvarán zsizsegő gyereksereget, a bokrok mögé húzódó, negyven év körüli férfi figyelte mozdulatlanul. Egy pillanatra sem vette le a tekintetét a kerítés párkányán

Urbán Erika: Végzetes tévedés

A lassan kúszó bárányfelhőknek arcuk van. Az egyik maga mögé rejtette a Napot. Minden vaksötétségbe zuhant. Értelmezhetetlenné formálódtak a távolról érkező hangok. Megszűnt az idő

Urbán Erika: Tabu

Mi történik, ha elmondjuk neki? Leventével évek óta ezzel a kérdéssel gyötörjük egymást, de megoldás még egyszer sem született, csak megállapodás arról, hogy EZ még

Urbán Erika: A szó ereje

– Anyúúú! Mi jelent az, ha valakinek kopog a szeme? – kiáltott ki a vékony hangocska a fürdőszobából, de a kérdésére nem érkezett válasz. A