Kategória: Turcsányi Lajos

Vizionált valóság álma hazudd a valót, hagy higgyem azt, hogy ami tegnap megvót az megvót, álomszerű szérű szűri gabonakeresztem, fogy az idő, holnap akarok élni,

Kacagó gerlepár, háztetőn muzsikál, nyelvüket hallgatom, nem beszélem. Tudom, hogy végtelen szerelmük az égen, ha meghal egyikük, nincs tovább lét. Úgy érzem lehetnék álmomban ébrenlét,

Turcsányi Lajos Faápoló Lennék almafa, végtelenről induló bűnös, vagy lennék vihartűrő tölgy, fenyő, örök hűvös, lennék olajfűz, szédítő pollenek tárháza, vagy korhadó szíjács, szorgos hangyák

„Pad kiadó, tartós használatra, évszakonként garantált kényelem! Ne habozzon, még szabad a gazda!” Hirdetés a szabad pad újságban! Kelep Elek esztergályos néha megpróbált leszokni a

Régen más volt, régen minden más volt. Hazudhatnám, hogy jobb volt, de az emlékezés függönyét elhúzva felsejlik a puszta valóság. Sivár puszta, sivár érzések, ösztönlények

Készen állok az egyedüllétre, mindennapomon egy koszos létra áll mellettem, meg egy rojtos kötél, rám kacsint, megért, soha nem ítél, pedig itt él, bennem hurkolt

Lélegzem a sztyeppék poros levegőjét, álmomban újra nyakas, konok kun vagyok, végtelen mezők hátán érzem vad lelkem, hazámban kunul imádkoznak angyalok. Holt nyelven élőn, kik

Zajlik a világ embervására, vers árába kerül vásár ma. versel ki menekül, versel béna, verssel utoléri lelkét még ma. Egy szem, két szem fürtökben két

Kérdeztem a csönded körmondatát, pillantásod válaszolt, csak halkan, csillag mikor táncol szórja porát, versben kérdez és átkarolt dalban. A költő, a hős szerelmes magány, pillantása