egy anyanélküli anyagnélküli jövendőt jósoltál ma is húsban csontban vérben állok levegőért sorban paráználkodó kurva létek foggal tépnek körömmel foltoznak élő jelöletlen sírkertalmok egy pódiumra
Felemelt tenyerekkel rabolt az Isten Házamnak ajtaja ablaka küszöbe nincsen Nincs kéregetésem nincs maradásom a számadás nem érvem Egyetlen szöget kérek tőle legyen zápszívemnek palástja
Homlokán tetőnehéz aranypor a nyárnak Búcsút int vagy üdvözöl de átad a halálnak Koszorúim lányok férfiak apák anyák találnak Nincs akit ma sirassak nincs aki
Minden vonásban ott lakom ahol Te is, a vonalkavalkád zajának tompítója s lázítójaként. Tudom milyen nyáron a repedéseken áttörő szurok, mint arcodon elered a sírás
Hajnal hasad, vagy megtörik, borúlátásom küszködik, derűmmel. Hegyek ormát még láthatom, csupán álom e nyugalom, mezőkkel. Hol vagy vérem pezsdülése, akarnok újraalkotás erő? Patak frissítő
Évődő szemekkel rád tekint, tárt karjai el sem érnek, tovább néz, lángoló kezeit eléd tolja; nem érted üvöltő hangon leírt versemet.
Még egy utolsó dobás, biztatom magam, hallom, koppan a pohár, perdül a kocka. Szívem torkomban dobog, kezem ökölben; miközben fohászkodom, nézem bűvölten. Ereimben száguldó szenvedély
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
