Kategória: Tarjáni Imre

Tarjáni Imre: VISSZASZÁMLÁLÁS

elhagyott csigaház-töredék széttaposott katicabogár nyár beteljesedés de kozmikus visszaszámlálás feketedés… Megjelent a “Kifelé kopogtatás” című kötetben. Kráter kiadó . 2002.

Tarjáni Imre: A költő és az utcalány

rücskös estéken ócska szeparékban üres poharak füst és asszonyillat kábított kéjesen azt ígérted eljössz elviszel de nem jöttél sosem ott ragadtam most is ott vagyok

Tarjáni Imre: A TÖRÉKENY EGÉSZET

Idegesít, ha már az első leírt szó közismert. Ilyen a nyár, a köd, amely éppen alászáll. A szépség, amit folyton dicsérnek. “Isten sem alkothatna szebbet,

Tarjáni Imre: BOSSZÚ KOLDUSRUHÁBAN

a kereszténység – nem lett jóság a kommunizmus – nem lett jólét ki ígér megint újabb üdvöt s jelöl ki más irányt? szárnyaltunk bukdácsoltunk- buktunk

Tarjáni Imre: Szabadon

elmaradnak jóakaróim cserélődnek a jelmezek; egyenruhák reverendák aprópénzért zsebbe nyúlt “tenyér” kajára és piára kilábaltam én a “népségből a nép fia” nem lettem altiszt haramia

Tarjáni Imre: Mellé beszéd

mi kezdődött el és mi folytatódik? mozgás van az már bizonyos! de a cél – mint mindig – hiteltelen nem is kell ismerni a célt

Tarjáni Imre: DENEVÉR

Duzzogva lóg a bőregér odvas fehér kövön és nem köszön. Sajnálom vén legény ha bánt a fény, ne zsörtölődj nagyon. Lement a Nap már itt

Tarjáni Imre: Megint „úton” vagyok

Nem tudom hol voltam merre jártam Most úgy látom, tavasz van Kicserélték a járdaköveket Virágot ültettek a közmunkások Nem várták meg, hogy kinyíljon Nem várom