Hálát adhatok a mai napnak: Végre ezt is megérhettem én! Jó, hogy nem születtem világtalannak: Szemem megakadt egy vesepecsenyén. Vörös színe egyből megigézett. Textúráját látva
Magam elé idéztem egy képet: Emlékem a pápai főtérről, Ahogy a Nagytemplomból kilépett Nagyanyám, elkápráztatva a fénytől. Most hirtelen rám borul egy árnyék. Nem is
Csalóka most az évszak lombszűrője, a fénysáv. Átitat mindent a lényéből áradó. Ha visszanéz, párás szemembe néz át. Az őszelő, fényétől lassan fáradó. Mindig is
Az orosz-ukrán háború előérzete Sérült idegek vetítővásznán szentjánosbogár-sziporkák tűztáncával játszik az elme. Hold helyett a helye: fekete hold kel fel, űrben az űr. Hiány a
Érkezik a főhős, lét ütötte sebei, az örökké és a nemvolt kitakarva mellén. Nem fáradt bele a hosszú várakozásba, megfutamodásaidat, visszatéréseidet hűséggel követi. Lét ütötte
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
